2007. augusztus 5., vasárnap

Az építészfórumról.hu-ról: "Megjelent az első magyar építésziroda a world-architects.com-on"

A http://www.world-architects.com/ internetes szaklap készítői nem kevesebbet tűztek ki maguk elé, mint — ahogy ők megfogalmazták — szenvedélyesen felkutatni a legjobb építészeti munkákat, s az értékes építészeti tevékenységet azután közvetíteni a világhálón. Az oldalon a fiatal tehetségek felkutatásán túl s az izgalmas építészeti projektek mellett helyet kapnak a látványtervezők, mérnökök, fotósok és dizájnerek munkái is.
Az 1998-ban induló zürichi kezdeményezést számos egyéb város bekapcsolódása követte, mellyel a legkiterjedtebb nemzetközi építészeti szakportál-csoport alakulhatott ki.
Pár napja egy magyar építésziroda is felkerült az oldalra, elsőként a magyar építészcsapatok közül. Földes László és Mórocz Tamás budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumát (2004) a kezdőldalról népszerűsítik az online lapban, továbbá részletesen bemutatják az iroda tevékenységét, főbb projektjeit.

2007. július 4., szerda




Leadtuk a komáromi erőd pályázatot várjuk az eredményt!

2007. június 15., péntek

W.E.T. Innovation Centre and Demonstration Plant


W.E.T. a German company (which recently passed into British ownership) is a supplier to the automotive industry of sub-assemblies. W.E.T. had factories for some years in this small town with a readily available pool of skilled labour. The company decided that the design, research and prototype centre should also move to Hungary (in effect the whole company apart from ownership). This was a significant vote of confidence in the country’s engineering talent. W.E.T. commissioned GEON, who have already worked with them on previous projects, to design what is in effect the representative head office of the company. W.E.T. stipulated that energy saving devices should be integrated into building construction. The building is divided vertically into three zones: management, research, and prototype plant in the rear. This arrangement allows direct horizontal access between designers and the technical section and helps integrate the whole process from innovation to realisation. Reception leads onto conference facilities and to offices within the longitudinal atrium. The structure is in pre-cast concrete. A pronounced visual feature of the building is the structural frame clad in Birch veneered panels. This is particularly apparent in the front through the glass cavity ‘climate wall’. The wall, two widely spaced glass screens, is an energy saving device re-circulating the cool air from the service zone during the summer months (exhausting through open vents) and acting as a heat-sink during the winter. The whole project took ten months from approval to handover.

2005. november 22., kedd

Lakóházba került a magyar üvegbeton

A Földes és Társai Építészeti Iroda a világon elsőként beépítette a magyar üvegbetont. Losonczi Áron találmánya egy szent-györgy telepi lakóházba került, ami azonnal rangos építészeti díjat nyert.

cikka következő helyen olvasható :http://www.epulettar.hu/modules/hir/details.aspx?nid=1354

A fényáteresztő beton - LiTraCon - egy fiatal magyar építész, Losonczi Áron találmánya. Az üvegbeton világszerte nagy visszhangot váltott ki, a tekintélyes Time magazin a 2004-es év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, elismerve, hogy a magyar szakember olyan építőanyagot alkotott, mely alapjában változtathatja meg az építészetet. Az üvegbeton alapötlete valójában igen egyszerű: ezer és ezer optikai üvegszál fut egymással párhuzamosan a betonban, és továbbítja pontonként a fényt az építőblokk két oldala között. A találmány beépítésére azonban mindeddig várni kellett, mivel a szakma konzervatív képviselői csak lassan fogadják el a gyökeres újításokat. Kivételt képez a több Pro Architectura-díjjal Földes László építész, aki azonnal fantáziát látott a fényáteresztő betonban. "Áron lelkesen ecsetelte, hogy próbáljam meg elképzelni, milyen lehet az, amint fény hatására egy teljes betonfal derengő fénnyel felizzik. Először meglepődtem, de aztán olyannyira felcsigázott a találmány, hogy a Szilas patak mellett épülő új házamban nyomban kerestem számára egy kitűnő helyet. Be is építettük a fényáteresztő betont - a világon elsőként." - mondja Földes. Az üvegbeton első beépítése átmenetet képez a szobor és az építőelem között, jelezve a találmány esztétikai erejét. Az ablak elé helyezett tömb a belső és külső fények viszonyától függően mindig más és más látványt nyújt, kellemes melegséggel töltve be a lakóteret. A ház más tekintetben is harmóniára törekszik a természettel: tágas tereivel és térelválasztó megoldásaival egyedülálló nyugalmat és stabilitást áraszt. Földes újító építészeti megoldásainak köszönhetően az üvegbeton első beépítése így rögtön rangos szakmai sikert is aratott: a Média Építészeti Díjjal elsőként a magyar sajtó képviselői ismerték el a szent-györgy telepi lakóházat.

2005. március 18., péntek

A budai Toldy Ferenc Gimnázium új tornatermi szárnyának épületéről

Nekem már Gothár Megáll az idő című filmjében is az a jelenet volt a legemlékezetesebb, amelyikben a "kis Köves" és haverja szexképeket cserélgetnek a tornaterem félhomályos öltözőjében, majd amikor Rajnák tanár úr sürgetésére és ütemes sípszavára beállnak kosarazni a lehetetlen belső kialakítású, lepukkadt gimnáziumi tornateremben, az első passznál "véletlenül" fejbe dobják a tornatanár elvtársat a derék sportszerrel. Aztán természetesen ott volt Ottlik kiskadétjainak megalázó, emberpróbáló csuklóztatása: fekvőtámasz, alaki gyakorlatok fából faragott puskákkal a vállon, térdemelés, békaügetés, szekrényugrás, bordásfal, húzódzkodás, haskelep.

A hazai építészszakma és sajtó őszinte lelkesedése mellett néhány hónappal ezelőtt avatták Földes László, Mórocz Tamás és Pethő László építészek tornaterem-épületét a budai várszoknya lejtőjén. A Toldy Ferenc Gimnázium patinás téglaépülete, amely most végre méltó sportszárnnyal gazdagodott, eredetileg 1857 és 59 között épült neogótikus stílusban Petsching János, a pesti reáliskola rajztanárának tervei alapján. A Donáti utca és a mai Toldy Ferenc utca (akkor Neue Gasse) között húzódó meredek telken álló kétemeletes neogót épület sárga és vörös nyerstéglából készült, faragott kődíszítésekkel gazdagított főépület.
Ha az új szárny építészeti nyelvének érvényességét példákkal szeretnénk bizonyítani, csak két-háromutcányit kellene sétálnunk a Vízivárosban. Reimholz Péter és Csomay Zsófia néhány évvel ezelőtti Raoul Wallenberg-vendégházának saroképületén már vállalta a vakolatlan homlokzati téglaburkolat újszerű épületformán történő alkalmazását a várnegyed történelmi városszövetében. Sőt, egy kicsit hosszabb sétával elérhető Cságoly Ferenc és Sólyom Benedek Medve utcai épületbővítése is, ami a tavalyelőtti év egyik legszebb téglaarchitektúráját produkálta.
Földesék új, kézi vetésű Röben-tégla burkolatú épülete a várlejtő meredeksége és a szomszéd házak vakolt homlokzati kialakítása miatt, illetve a nagy térigényű tornacsarnok tömegének, látványának térszín alá rejtése okán mégis különös tervezői bravúrokat produkált. A csarnok tetejére például zöldtető és üveg felülvilágítók kerültek, így a terepszint alatti tornaterem is természetes fényt kap a nappali órákban. A tetőkert szintje pedig a lesüllyesztés következtében nagyszerűen igazodik a lejtőn létrejött teraszok és lépcsősorok egymásba kapcsolódó rendszeréhez. Ezt egészíti ki az udvari bejárattól jobbra lévő szárnyba elhelyezett orvosi rendelő kialakítása, ami önálló térfalával az udvari bejárat előtti kis piazzettát keretez.

Belépve a belső térbe, azon csodálkozik leginkább a szemlélődő, hogy miképpen is sikerült ezeket a nagyvonalú térbelsőket kihasítani ebből a rézsűbe beszuszakolt tömbből úgy, hogy egyfajta letisztult, precíz logikát sugároz minden szegletében. Nézzük csak sorra: a tornateremhez kapcsolódik a trapéz alakban kinyíló, kétszintes közlekedőtér, amely egyben a tornaterem lelátója is. A közlekedőből nyíló öltözők, irodák és a lépcsőtér olyan városias magas tetős épülettömegben helyezkednek el, amely adekvát folytatása a szomszédos lakóházak által elindított zárt sorú beépítés geometriájának. Nagyvonalúan elegáns raszterbe sikerült ugyanakkor rendezni a csarnok mennyezetének betongerendáit is, amelyek rácsain át a már említett tetővilágítókon át ömlik be a fény.
Belül egyébként ugyancsak a klinkertégla-burkolat a domináns, hasonlóan a gimnázium régi főépületéhez. A mennyezetek viszont az ezredforduló abszolút favoritjaként, illetve Földesék pilisszentiváni WET irodaépületének belső tereihez hasonlatosan, látszó betonból készültek.
Végül egy slusszpoén. A patinás főépület kapuján lévő "oroszlános kilincs" az elmúlt másfél évszázad alatt jelképpé nőtte ki magát. Adekvát volt tehát az elképzelés, hogy amiképpen Cságolyék Medve utcájában is kiemelt helyre került az eredeti, kedves medveszobrocska, úgy alkalmazták a Donáti utcai bejáraton is az eredeti kilincs másolatát. Erről a gesztusról így emlékezik meg műleírásában Földes László építész: "A kilincsről Nagy József iparművész másolatot készített, amelyet a tornaterem utcai bejáratán helyeztünk el. Ezzel a spirituális gesztussal azt a szándékunkat kívántuk jelezni, hogy a Toldy Gimnázium nagy időkülönbséggel létesült épületei jó viszonyban vannak egymással, és szerves egységet alkotnak." Így legyen!

Martinkó József az OCTOGON Építészetkritikai Műhely tagja

2004. szeptember 27., hétfő

az építészfórum.hu-ról: "Az a célom, hogy az életet itt tegyem jobbá, ebben az országban."


Pásztor Erika Katalina interjúja Földes László építésszel (Földes és Társai Építésziroda), az Építészfórum 15 év tranzit című kiállításához.
(Földes Lászlóval az interjú eredetileg
angol nyelven készült.)
PEK (Éf): Hogy érzed magad ebben a világban?
Földes László: Köszönöm, jól vagyok. Rengeteg a dolgom. Néha küszködöm, de vannak sikereink is.
Éf: Mi a legutóbbi sikeretek?
FL: Van egy családi ház, ami hamarosan elkészül, és nagyon boldog vagyok vele. De van egy másik épület, ami még nem készült el. Terveztünk egy tornatermet a Toldy Gimnáziumnak, sokat kell küzdeni és dolgozni érte, de remélem, jó lesz, mire elkészül.
Éf: Te személyesen, hogy érzed magad? Nem mint munkamániás építész, hanem mint ember. Elégedett vagy a változásokkal?
FL: Érzékelem a változásokat, és azt gondolom, hogy a korábbiakhoz képest most sokkal jobb lehetőségek nyílnak meg mindenki előtt. Belekezdhetsz magánvállakozásba, olyan munkákat kaphatsz, amiket soha annak előtte. Nagyon jó dolog, hogy közben az ember nincs az állami bürokrácia nyomása alatt. A másik oldalon pedig nagyon sok új kihívással szembesülünk. Ez az új kapitalizmus néha elég kegyetlen, máskor meg teljesen őrült. Ez nehézségeket okoz, amivel együtt kell élni.
Éf: Mondhatjuk azt, hogy nem érzed magad jobban, csak egy kicsit másképp?
FL: Nem, mindenképpen jobban érzem magam, de hát amiben élünk, az nem éppen a tökéletes harmónia. Ma másfélék a frusztrációink.
Éf: Mit értesz másféle frusztráció alatt?
FL: Ha házat építünk, és az építtető vacak munkát végez. Ha megpróbáljuk őt jobb irányba terelni, s ő ezt teljesen figyelmen kívül hagyja. Ez elég frusztráló, mert szembemegy a minőséggel, a morállal, a normális gondolkodásmóddal. De az is nagyon frusztráló, ha bürokratikus akadályokba ütközik a munkánk. De mikor túljutok a nehézségeken, és jó az eredmény, akkor nagyon örülök. Néha nem sikerül, máskor igen, és ez így jó.
Éf: Ez egy tanulási folyamat...
FL: ...vagy az élet maga.
Éf: Elégedett vagy ezzel a zaklatott élettel: néha fent, néha lent?
FL: Úgy mondanám, hogy a körülményeket nem lehet kiküszöbölni. Ha ilyenek a körülmények, akkor ezekkel kell boldogulni.
Éf: Nem vágynál egy olyan helyre, ahol jobbak a körülmények, kényelmesebbem lehet élni és dolgozni, ahol könnyebb az élet?
FL: Igazából nem hiszek abban, hogy ez lehetséges, hogy van ilyen hely számomra. Azon dolgozom, hogy itt jobb legyen. Nem az a célom, hogy egy másik helyre menjek, ahol egy könnyebb, szebb életet élvezhetek, hanem az, hogy az életet itt tegyem jobbá, ebben az országban.
Éf: Miért?
FL: Azt gondolom, minden állampolgárnak, és nekünk, építészeknek is, nemcsak jogaink, hanem kötelességeink, feladataink is vannak. Az a kötelességünk, hogy az életet jobbá, normálisabbá, kevésbé bürokratikussá, jobb minőségűvé tegyük.
Éf: Jól hangzik, amit mondasz, nekem tetszik. Mesélj kicsit a részletekről: mit értesz jobb élet, kevesebb bürokrácia, jobb minőség alatt? Tudsz példákat mondani arra, amit gondolsz?
FL: Azt hiszem, a világot, mint egységet nem tudom megjavítani, ez kicsit nagy falat lenne nekem. De a saját szakmámban tehetek erőfeszítéseket. Az építészet, valamint ennek az irodának, mint munkahelynek a létrehozása: ezek a lehetőségeim. Ha van egy építészeti feladatom, és azt a legjobb tudásom szerint próbálom megoldani, esetleg az átlagosnál magasabb szinten, akkor elégedett vagyok, mert tettem valamit. Azt gondolom, Magyarországon mindenkinek körülbelül ennyit kellene tennie a maga területén. Ha ezt mindannyian megtesszük, akkor jobb lesz ez a hely, ez az ország. Miközben iskolák, kutatóközpontok, családi házak, víztornyok tervezésével és építésével vagyunk elfoglalva, nagyon érdekes helyzetekbe botlunk. Segíthetünk egy kicsit. Mondok egy példát: több mint tíz évvel ezelőtt egy erdészeti iskolát terveztünk Visegrád mellett, s azóta is tartom velük a kapcsolatot. Egy évvel ezelőtt még nem volt honlapjuk, és felajánlottam, hogy csinálok nekik egyet, hogy kapcsolatba kerülhessenek a világgal. Ez nem éppen egy építészeti tett, de azt hiszem, segítettem nekik, hogy jobban menjenek a dolgaik.
Éf: Van titkos vágyad, hogy mit szeretnél elérni?
FL: Persze. Egy szellemileg és egzisztenciálisan is erős irodát szeretnék, ami nem függ annyira a kliensektől. Ahol választhatok a munkák közül, s nem azért, mert válogatós vagyok, hanem mert mikor ilyen helyzetbe kerül az ember, a minőségre figyelhet.
Éf: Milyen építészeti minőségre gondolsz? Az épületben felhasznált anyagokra, pénzre?
FL: A szellemi minőségre gondolok. Minnél inkább függsz valakitől, annál több kompromisszumot kell kötnöd. Ha körülnézek, nagyon erős és nagyon gyenge irodákat is látok. Egzisztenciális értelemben és az építészeti minőség értelmében is. Azt gondolom, hogy ha erős az iroda, akkor több a lehetőség is. A mi irodánkban tíz ember van. Nagyon érdekes, de a jó iroda többletenergiát ad. Tíz kreatív, tehetséges ember mesés dolgokat vihet végbe, ha közös céljuk, hogy jó épületeket csináljanak.
Éf: Ez a cél?
FL: Ez az egyik cél, a másik a jó család. A két dolog néha egymás ellen megy.
Éf: Mit értesz jó család alatt?
FL: Harmonikus, barátságos, boldog családot:-)

2004. májusPásztor Erika Katalinaepiteszforum.hu